... mondta Benedek.
-Anya, rengeteg felfedezni való van a világban amióta mászom, felkapaszkodom, ülök. Nincs nekem erre időm. Légy oly kedves és mostantól írj te helyettem. Meséld el nap, mint nap milyen szuper helyes vagyok, enni valóan cukorfalat, elbűvölően tüneményes.NAAAAAAAAAaa, anya ne legyél már ilyen nyálas, én tuti nem mondanék ilyet. Légszíves és pontosan közvetítsd a mondandómat.
- No akkor talán át is venném a stafétát(anya). A mai nappal immár hetedik hónapja, kiegészítve 9 hónap pocakban való ringatózással, kevergetem-kavargatom, szeretgetem, gondoskodom a kis csibe életéről. A tőlem telhető legjobb tudásom szerint. Szerintem egész jól, elég jó anya módjára. Persze nem vagyok egyedül, abban, hogy kifőzzem, mi a legjobb a gyereknek, hiszen van neki egy apa is.Na nem csak úgy félvállról, hanem igen komolyan és fontosan. Van még nekünk két családra elég nagymamánk és nagypapánk, nagybácsink,nagynénink és immár két uncsi tesónk is. És főleg még van egy dédink. Egy szerelmetes dédnagymamánk, aki az egész családot megszégyenítő frissességgel ugrálja körül édes csöppünket. A legjellemzőbb felállás, ha ő és a gyerek egy légtérben tartózkodik, hogy mindenki más távol tartatik a legkisebb Liptaitól. Anya is csak nehezen kaparinthatja magához, és akkor is csak etetésre.
A következőkben újra közreadom Bibécske által írt összefoglalóit az első hat hónapról, majd minél sűrűbben igyekszem hírt adni hihetetlen fejlődéséről. Olyan fontos dolgokat olvashattok itt, mint milyen főzeléket terített szét a legkisebb a konyhaasztalon/falon/ruháján/anyaruháján, milyen ügyeseket csinált, milyen szépen mosolygott, vagy milyen keveset aludt már megint éjszaka a kis Csibe.
Vagy egyszerűen csak élvezzétek velünk csodálatos lényét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése