Életem 8. hetét töltöttem be, anya és apa, a nagyszülők, és dédnagyim, és mindenki legnagyobb örömére. Továbbra is meg vagyok elégedve a táplálásommal, már majdnem négy és fél kilóra gyarapodtam. Lassan
kinövöm az 56-os rucikat, és belépek a 62-esek klubbjába. Mostanában gyakorlom a boxoló kéztartást, a rugdalózást, lehet mégsem tengerbiológus leszek, ahogy anya szeretné.... Nap, mint nap rengeteg dolgom van. Először is, boldogan jelenthetem, rendszerbe ketyeg a biológiai órám. Reggel 7 körül rendre felébredek, onnantól kezdve csak tejci után alszom 1-1 órácskát. Este fürdés után pedig jó nagyokat, 6, de néha már 7 órát is szunyázom. A fürdést is megszerettem, főleg, amikor rám pancsikolják a finom meleg vizet. Minden nap lesétálok a piacra, utána pedig tovább kerekezem és 1-2 órán keresztül pihegve élvezem a szép időt. Fogadom a látogatókat, akik boldogan alélnak el, ha rájuk mosolygom. Egyre többször vigyorgom is, és gurgulázom is mellé. Remek nyálbuborékokat tudok már fújni, vacsi után pedig tejbuborékokat. Hétvégénte meglátogatom valamelyik
nagyszülőmet. Már Egerbe is elutaztam, az itteniek legnagyobb örömére. A héten elvittem anyut jógázni is. Na azt már nem hagytam, hogy túl mozogja magát, jobban csíptem, amikor engem masszírozott, tornáztatott, mondókára ringatott. Nála jobban csak apa tudja rázni a hátsómat, olyankor mindig abbahagyom a morgolódást. Azt is felfedeztem, bármerre nézek kis, színes, zenélő, csörgő figurák lógnak. Egyszer-egyszer el is találom őket. Az a legklasszabb, amikor a rázókámban fekszem, és a figurkák is fölöttem himbálóznak. A nyakam is erősödik, amikor a hasamra tesznek - és épp nem alszom - folyamatosan emelgetem, igaz néha nagyot koppan, de engem
eltántorítani nem lehet. És persze az ágyban kúszással sem hagytam fel, így néha az éjszaka közepén keresztbe fodulva az ágy másik végében találhattok meg.
A leghelyesebb
Benedek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése