Ha a hegy nem megy Mohamedhez, majd Benedek megmássza.

Ma éppen két dologtól estem hanyatt. Az egyik, hogy nagymamáéknál fel tud mászni a kinyitott ágyra, majd miután ezzel kiörömködte magát, már hogy fürdés előtt, puceráj fenékkel hasíthat a nagyvilágban, laza mozdulattal fölmászott a fotel támláján is, és ment is volna tovább. Pontosabban esett volna lefelé a másik oldalára, ha apa éppen ott nem ült volna mellette. A másik őrületes teljesítménye, hogy fogta magát és lazán felmászott a lépcsőn az emeletre. Persze ott voltam mellette, hogy ezen őrületesen ügyes teljesítménye közepette le ne essen egyik irányba sem, de pikk-pakk fent volt. Képriport következik:

Fogacskák és ET

Bár már vagy három hét is elmúlt azóta, de kettő egészen biztosan, hogy kíbujtak azok a bizonyos első fogacskák. Az előző bejegyzésben általam felfedezni vélt jelek helyesnek bizonyultak, mert pár napra rá, már érezhetően reszelőssé vált kis Bibe fogínye. Azóta leginkább kérleljük, hogy mutogassa azt amije már van, de nem igazán nyitott a kérdésre. Leginkább csak akkor lehet látni a párost, amikor éppen jó étvággyal étkezik a gyermek. Ilyenkor olyan nagyra tátja a száját, hogy több méterről is belátni, és akkor anya is kigyönyörködheti magát a Csibe legújabb testrészeiben. Az étkezése is határozottan hatékonyabbá vált amióta fogacskák vannak, habár azok még olyan picurkák, hogy szerintem az erős íny is segít ebben némileg. Minden esetre felhagytunk a pépesítéssel, már a husit is csak jó apróra vágjuk. Nagymama pogácsájából egyedül fűrészelt le apró darabokat és a mandarint is simán ketté harapja, miközben a leve tova fröcsköl. A sajt,talán már írtam, nagy kedvenceink közé tartozik. A minap vacsora előtt kettesben torkoskodtunk kicsit.  Így hát leültünk kettesben és majszoltuk a sajt darabkákat. Azon gondolkoztam, hogy ő még egész lassan eszegeti az ételt, főleg amióta a rágás szükségessé vált az életében. Aztán briliáns beleélő képességemmel megállapítottam, hogy neki több foga van, mint ahány éves, míg nekem éppen annyi fogam van, ahány éves vagyok. Innen hát a helyzeti előny. És ezt szépen el is magyaráztam neki. Mert a gyereknek mindent el kell magyarázni, ilyenkor még talán vevő is rá. Hogy hiszen a gyorsaság oka, a fog és gyakorlat többlet.
A fogacskák mellet egyéb irányú szuper fejlődése sem állt ám meg a kis Csibémnek.
Örömmel konstatálom már egy ideje, hogy gyermekem igen fejlett akarattal rendelkezik, aminek örülök persze, hiszen így nyiladozik a kis személyisége. De nem csak, hogy akarata van, hanem ügyessége is, hogy mindezt határozottan ki is mutassa, és elérje amit szeretne. Ez konkrétan úgy néz ki, hogy még fel sem ébredt, de kis keze már lendül a magasba, mutató ujja előre bök, és azt mondja hozzá, hogy: "hö." Meg azt is, hogy: "Jogi-gogi-gogi". Ez utóbbit főleg jókedvében emlegeti. Na de ne térjünk el a tárgytól. Benedek tehát mutat, ami azt jelenti, hogy akárki vagy itt, azonnal vegyél föl, és vigyél körbe erre, meg arra és amarra is, hogy elérjem azt, meg amazt és ezt is itt. Ági barátnőm, mint képzett klinikus, meg is jegyezte, hogy ez azt jelenti, hogy a gyereknek én vagyok a kiterjesztett teste, vagy erő karja, vagy akármije, majd ő megírja pontosan. Hiába nekem is el kell majd végeznem a klinikusit, hogy még szakszerűbben tudjam kifejezni, mit is jelent, ha mutat-matat a kis Csirke. A mutogatáson keresztül tehát egyre több mindennel ismerkedik meg a világból a baba. Mindez pedig gyermekkorom szeretet moziját idézi fel bennem, amikor is, ET kidülledő barna szemekkel megemlítette, hogy: "ET haaaza, haaaaza". Németül még jobb :)) "ET telefonieren nach Hause!!!"

Érik, érik, a cseresznye, pirosodik...

Ez az egyik kedvenc zenénk, egyik dalának kezdő sora. Szalóki Ági, ajánlom figyelembe. A kiscsibe is érik, érik, a fogínye pedig fehéredik. Még mindig nem bújt ki, de most már tényleg úgy gondolom, hogy hamarosan. Ennek több jelét is vélem felfedezni. Először is néhány jó éjszaka után, megint ébren töltjük az alvásra fordítandó értékes pihenést. Ergo pihenés nincs és alvás sem. Helyette van egy kis bömbi baba, aki csak anya és apa mellett tud megnyugodni és aludni. Holmi félórás hát simikkel és ringatásokkal nem lehet ám kiszúrni a szemét.További jelnek tekintem, hogy péntekről szombatra virradólag felszökött a láza 38 fölé, majd estére el is múlt. A láz mellett semmi egyéb tünet, leszámítva a picit több alvást (persze ezt is csak napközben). További, jelnek nem tekinthető tény, hogy szombatra virradólag az én torkom is bekreppált, úgyhogy éneklés helyett leginkább csak nyekeregtem. Apukám el is látott jó tanáccsal, miszerint ne most felvételizzek az Operába. Bibécskéhez visszatérve, a harmadik jel, a széklet változása keményről, keményítő mentesre, csak, hogy finom legyek és nőiesen fogalmazzam meg a nagy büdös igazságot.

Szóval itt tartunk most. Bömbi Baba mindemellett tündér drága, habár az ízlése határozottan finomodik, vagy csak unja a sárgarépát. Úgyhogy megint okoskodnom kell. Az eddig sikeres zöldborsó máj kombót például nem akarta megenni, helyette a paradicsom kuszkusszal és csirkével egész jól sikerült. Most hétvégén visszatértünk kicsit a burgonya gyümölccsel és husival témához. Mindezt pedig sütőben mozzarellával sült, fahéjas almával kapta. A sajtot amúgy alma nélkül is úgy ette, öröm volt nézni. Ezt tőlem örökölte. Mármint a jó ízlését. Szuper sikeres volt ma uzsira a zsömle bél galacsin tejföllel megkenve. Mivel a két ujjacskával fogást még erősítenie kell a tejföl nagy része a száján kívülre került. De hát a személyes hatékonyság építése mégiscsak fontosabb szempont, mint a tiszta konyha. Holnap további szendvics féleségekkel fogunk próbálkozni. Betáraztunk tuti jó minőségű parizerrel, répakrém alapanyaggal, és ha végre holnap kijutok a piacra, lesz juhtúró is. Azt azért még hozzá kell tennem, hogy a Csibinek egyre jobban ízlik minden, amit mi eszünk, úgyis mint lencse főzelék, hurka és házi csemege uborka...

Az életünk persze nem csak evésből áll, hanem játékból is. Anyukám szerint karácsonyra kapunk egy új lakást, mert nem fogunk elférni a sok játéktól. A Mikulásra kapottaknak igazán nagy sikerül volt, úgyis mint építő torony, zenélő-guruló állatok; hápogó, röfögő, bégető hangoskönyv, rázható, csörgő királyfi. Nekem többnyire lelkiismeret furdalásom van, hogy nem játszom vele eleget, de ha meg a lakást látom futni, akkor amiatt van lelkiismeret furdalásom. Így aztán a következő a képlet. Leülünk, én pontosabban, Csibe úr mászik jobbra-balra, ezt megfog-azt megfog, majd leteszi és felveszi, átmászik rajta és felmászik rám. Én olvasok néhány verset a Cini-cini muzsikából vagy a Bóbitából. Közben néha kinézünk az ablakon, és jól megbámuljuk az elhaladó buszt, vagy az iskolából kiáramló gyerekeket. Én úgy öt percenként felpattanok, mert eszembe jut, hogy azt kiviszem, azt elrakom, amazt pedig elpakolom. Olyankor is lelkiismeret furdalásom van, ha én elmegyek itthonról, és ő mással van. A családdal, vagy viszem csajozni Zozi babához.
Szeret velük lenni, különben nem vinném és a szociális készségei is fejlődnek határozottan, de hát ez már mindig így lesz. Marad a szerelem és a lelkiismeret furdalás.