Mielőtt azonban a muzikalitás témájára rátérnék, már napok óta a következő ambivalenciámon rágódom. Hogy van az, hogy a gyermek egyszer olyan mint, egy tűzről pattant kisördög, majd pár órával később tüneményes kis angyalka, akit öröm nézni ahogy játszik, dolgozik, koncentrál és tesz-vesz.
Egy tipikus délután: Gyermek nézi az Egérmesét: -Vadnyugatot akaroooookkkk!!!! felkiáltással. Anya lejátszót bekapcs, majd saját magamat lakás rendező üzemmódba kapcsolom, mondjuk úgy fél-egy órára. Közben baba jön, megy, ledobálja a játékokat, papírokat, vagy amit éppen talál, csak úgy mókából. Erre anya jön és szépen kér: Drágám, vedd fel kérlek, most raktam rendet/takarítottam ki/mostam fel (éppen aktuális alá húzandó). Drágám, mint aki meg sem hallotta, dobja le a következőt, esetleg bámulja Fivelt (gyengébbek kedvéért a kisegért a vadnyugaton ;). Akkor anya újra kezdi, kicsit morcosabban, hogy mégiscsak most tettem rendet, legalább ne egyből dúld fel, vedd fel szépen egyetlen arany virágom a ledobált mindenféléket. Nem, nem szir-sz**-okat, mert a gyermek fejlett korára való tekintettel elszeretettel jegyzi meg a válogatott csúnya szavakat....
Gyermek továbbra is, mint ha a falnak beszélnék. Kezdődik a nézzél rám, elmagyarázom, nem nézek rád, a tv-t bámulom, akkor mindjárt kikapcsolom, komolyan mondom, hogy kikapcsolom a tévét ördögi kör. Aztán kikapcsolom, mire balhé, hogy: -Vadnyugatot akkkaaarrroooooooookkkk!!! Balhé, balhé, balhé, morgás, sírás, hisztis arcok, csapkodás, végül a földön landolt dolgok kb fele, visszakerül a helyére.
Következő felvonás a vacsora, hasonló forgatókönyvvel, mint a rendrakás, mivel gyermek továbbra sem nagy evő, na de hagyjuk is. Miután túltettük magunkat, na jó főleg Csibus, a "Ha nem vacsorázol, ságot (érts:finomságot) sem kapsz!!!" első sokkján, jön a következő, fürdés előtt már tévézés sincs, hanem játék. Na ez már több a soknál, hiszti, morci, lásd, mint fentebb. Végül csak csak összerakjuk a vonatsínt, nagy duzzogva és onnantól, mint akit kicseréltek.Tologatja, pakolgatja, kommentálja a történéseket és vérig sértődik, amikor fürdés ürügyén el akarom téríteni a játéktól. Fürdés közben bújós kiscica lesz belőle, kicsi baba, akit ringatni kell, ahogy mostanában mondja, de azért azt kibulizza, hogy lefekvés előtt még egy kör vonatozás beleférjen. Megegyeztünk, amíg én hajat szárítok, ő még dudálhat, erre kezet is rázunk. És tartja magát a megegyezéshez. Nem szívesen, de különösebb ellenállás nélkül. Egyszerűen imádni való. Na jó, akkor is, amikor hisztizik, na de...???
A lényeg persze a panaszkodás alapjául szolgáló elolvadós videó, ahol immár nem csak énekel, de csimegél is hozzá. Érdemes értő szemmel nézni, és értő füllel hallgatni, kétségkívül nagy dolgokra hivatott a baba, akárki megmondhassa.
